Kis állat, nagy állat, szőrös állat, csupasz, hosszú, rövid, legyen bármilyen, amikor látok egyet mindig elérzékenyülök. Hamar el is határoztam magamban, hogy ha lehet, állatidomár leszek! Gondoljunk csak bele mennyire menő, ha egy hörcsög ad egy pacsit, vagy egy majmot, ami frakkot visel, megteáztatok.

Bele is merültem ebbe témában, számtalan blogot olvastam, történeteket, mik azok a dolgok, amik elengedhetetlenek a pályakezdésemhez, mert az első kell önálló gondolatom az volt, hogy egy vadállat biztos le akarja majd harapni a karom, ezért csonterősítőt kell majd szednem, hogy ne legyen olyan egyszerű dolga!

Sajnos félelmeim beigazolódtak. Számtalan rémtörténetet olvastam, az interneten. Az egyik legborzasztóbb, amikor egy ZS kategóriás filmbe szerettek volna egy aligátort beidomítani, de a hüllő nem szívesen szerepelt, ezért az idomára kezére harapott. A helyszíni körülmények nem voltak túlzottan megfelelőek, hogy bárki segítséget tudjon neki nyújtani, ezért nem tudta kihúzni a kezét a szájából. Több percig szorított és nyomta össze karjában a csontot, akár egy prés az alá tett materiált, míg a végén teljesen leharapta. (Kíváncsi vagyok mennyi csonterősítő kellett volna ahhoz, hogy ez ne következzen be!)

Szerencsére nem csak ilyen morbid sztorikat találtam, van azért ennek a szakmának egy másik szívmelengetőbb része is. Gondoljunk csak kedvenc gyermekkori sorozatainkra REX-re a bátor nyomozó kutyusra vagy Charly-ra a kedvenc kis majmunkra. Ezek a siker sztorik egy jó idomár életművének csúcspontjai és talán nem kell annyi csonterősítőt beszedni hozzá!

Ennyi történet után, picit elgondolkozom, hogy ez-e a számomra megfelelő, szakma. Imádom az állatokat, bár nem biztos, hogy szívesen csinálják azt, amire utasítom őket, jobb nekik a saját ösztönük után menni, hisz az állatnak még is a szabadban a helye. Ahogy ezen töröm a fejem, egyre jobban kezd elmenni a kedvem az állatidomítástól és jövök rá elő kéne lépnem állatjogvédőnek, mert ha nem én, az állatok nem tudják megvédeni magukat és ki kell állni értük! Számtalan faj áll a kipusztulás szélén és a kapitalista államformának nincs túl sok érdekeltsége abban, hogy ezeket a fajokat fenntartsák.

Ki törődik az állatok egészségével?

Sajnos kevesen. Több embertársunkra lenne szükségünk, hogy a kiszolgáltatott állatokat óvjuk, élelmet adjunk nekik és a számukra természetes búvóhelyet biztosítsuk neki

Kicsit elkanyarodtam, a témám eredeti tartalmától, de ezekkel is foglalkoznunk kell, hogy a földünk egyensúly megmaradjon. Amennyire az emberi egészség fontos, ugyan annyira szem előtt kell tartanunk a föld többi élőlényéjét is!

Viszont amíg én se tudom, hogy mit is válasszak hivatásomnak, bár az biztos, hogy az állatok központi helyet fognak benne elfoglalni, addig nem teszek mást, mint szedem a csonterősítőt  és próbálom egészségesen tartani!