Sárgarigó
(Oriolus
oriolus) Rendszeres
fészkelő Nem fenyegetett. Magyarországon védett, eszmei értéke: 25.000,- Ft.
Népies nevei: aranymálinkó, sármáringó, sárga velyhe, aranybegy,
sármálinkó, aranymáringó, aranymályu, aranymálé, szolgabiró vagy
szógabiró, aranymál rigó, lórió, aranymál, aranymáj.
Angol neve: Golden Oriole
A
sárgarigó régiesen aranymálinkó (Oriolus oriolus) a madarak osztályának
verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a sárgarigófélék (Oriolidae)
családjába tartozó faj.
Előfordulása:
Egész Európában és
Nyugat-Ázsiában előfordul. A természetes élőhelye, ligetekben, ártéri
erdőkben, parkokban és kultúrtájakon van.
Alfajai:
Oriolus oriolus oriolus – Európa és Nyugat-Ázsia Indiáig
Oriolus oriolus kundoo – Közép-Ázsia, Indiától keletre
Megjelenése:
Testhossza
24 centiméter, szárnyfesztávolsága 44-47 centiméter, testtömege 56-79
gramm. Csőre vörös, szárnya, farka vége fekete, a hím testének többi
része aranysárga, a tojó alul szürkés, finoman mintázott. A fiókák a
tojóhoz hasonlítanak. Élénk színezetük ellenére a lombkoronában nem
könnyű észrevenni őket. A hímek jellegzetes flótázó énekéről (a
népnyelv szerint "huncut a bíró") vagy éles kiáltásuk ("ksréék") nyomán
szerezhetünk tudomást róluk. Mindig igyekszik észrevétlen maradni.
Óvatos, vad és nyugtalan madár. Fajtársaival állandóan marakodik és
kergetődzik, de más madarakkal is.
Életmódja:
A rovarokat,
főleg hernyókat, lepkéket fogyaszt, gyümölcsérés idején a cseresznyét
és a bogyókat pusztítja. A rovarok fogyasztásával hasznot hajt, de a
gyümölcsösökben néha nagy károkat okoz. Trópusi rokonai között
nektárfogyasztók is vannak.
Szaporodása:
Kosárszerű fészkét
mesterien szövi lombos fák ágvillájába. A csak a peremet erősíti az
ágvillába, fészek egésze az ág alatt található. Fészkét fűből építi, de
gyakran felhasználja a szőlőkötözéshez használt műanyag rafiát
(tejeszacskó-csíkot) is. Fészekalja 3-6 darab, piszkosfehér alapon
szabályos fekete foltos tojásból áll. A kikelésükkor a majdnem teljesen
csupasz és vak fiókákat a szülőpár együtt táplálja.
Kárpát-medencei előfordulása:
Rendszeres
fészkelő, a Kárpát-medencébe a vonuló madarak közül legutolsóként,
májusban érkeznek és augusztus végén, szeptember elején már távoznak
is. Hosszútávú vonuló, az év nagyobb részét Afrikában tölti, még
Madagaszkárra is eljut.