Tetszik az oldal? Katt ide!
I like the page? Click here!

























AVAST
! Hatékony ingyenes vírusirtó! Letöltéshez kattints az alábbi ikonra!

Hatékony és ingyenes vírusirtó! Töltsd le innen!


Tisza

<<Előző oldal Következő oldal>>
A Fehér Tisza forrása
A Fehér Tisza forrása

A Fehér Tisza forrása
A Fekete Tisza forrása
A Fekete Tisza forrása

A Fekete Tisza forrása
A Fekete és a Fehér Tisza összefolyása
A Fekete és a Fehér Tisza összefolyása

A Fekete és a Fehér Tisza összefolyása
A Tisza és a Bodrog összefolyása
A Tisza és a Bodrog összefolyása

A Tisza és a Bodrog összefolyása
Szőke Tisza
Szőke Tisza

Szőke Tisza
Holt Tisza
Holt Tisza

Holt Tisza
Tisza, háttérben a duzzasztógát
Tisza, háttérben a duzzasztógát

Tisza, háttérben a duzzasztógát
Légifelvételről a Tisza
Légifelvételről a Tisza

Légifelvételről a Tisza
A Tisza-tó
A Tisza-tó

A Tisza-tó
A Tisza-tó
A Tisza-tó

A Tisza-tó
Tisza-tó a térképen
Tisza-tó a térképen
Hungarikum!Tisza-tó a térképen


Hossz: 962 km
Vízhozam: 820 m³/s
Vízgyűjtő terület: 157 000 km²
Forrás: Északkeleti-Kárpátok, Ukrajna
Torkolat: Duna, Szerbia
Országok: Ukrajna, Románia, Magyarország, Szlovákia, Szerbia

A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, amely áthalad Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, valamint Szerbia területén. E folyó képez határvonalat Bácska és Bánát között, mielőtt a Vajdaság közepén, Titelnél a Dunába ömlik.
A Tisza vízgyűjtő területe mintegy 157.000 km2, vízállása erősen ingadozó. Átlagos vízhozama Szegednél 820 m3/s, de mértek már itt 97 m3/s-os legkisebb és 4.700 m3/s-os legnagyobb vizet is.

Nevének eredete:
A folyó neve vaskorban (Kr. e. 7–6. század) a mai Szeged területén megtelepedett agathürszosz és szignünna népcsoportoktól származhat: a „tijah” (ejtsd: tidzah) szó folyót jelenthetett. A szőke jelzőt a benne lévő iszapról kapta.

A Tisza szabályozása:
A Tisza hossza valamikor 1.419 km volt. Az Alföldön folyik keresztül, amely Közép-Európa legnagyobb síksága, s mint minden síkság, lelassítja a folyók futását. A Tisza is rengeteg kanyart és mellékágat alakított ki, így gyakoriak voltak az áradások.
Több kisebb, sikertelen próbálkozás után gróf Széchenyi István szervezte meg a Tisza szabályozását, ami 1846. augusztus 27-én vette kezdetét. A szabadságharc után jelentősen csökkentett költségvetéssel és számos kompromisszummal valósult meg a szabályozás, amelyet Pietro Paleocapa (a Pó folyót is szabályozó mérnök) irányított. A szabályozás eredményeként a folyó új hossza 962 km lett, született 136 km új, épített meder, valamint kialakítottak 589 km holtágat. A folyó esése a kilométerenként 3,7 cm-ről 6 cm-re növekedett. A szabályozás előtt mintegy két hónap alatt ért le az ár a Szamostól Szegedig, ma mindehhez 1-2 hét elegendő. A hajózható hossz ma 780 km. A szabályozás nem volt minden tekintetben kielégítő, amire leginkább az 1879-es szegedi katasztrófa figyelmeztetett; a vízgyűjtő terület vízháztartása szintén romlott.
A magyar országgyűlés 1884-ben elfogadta a Tiszáról szóló törvényt, amely összefoglalta a folyó szabályozásával összefüggő teendőket 1879-1884 közötti periódusban. A törvény kimondta, hogy a Tisza és vízgyűjtő területe a szabályozás és az ármentesítés tekintetében egységet képez. 1894-ben a parlament elfogadta Kvassay Jenő tiszai korrekciós programját, mely alapján tíz évig folynak a munkák. 1908-ban az országgyűlés elfogadta a Tisza újabb, immár húsz évre szóló fejlesztési programját. Az 1937-es XX. törvénycikk célja: a folyamszabályozás, ármentesítés és lecsapolás negatív következményeinek korrekciója.
A folyó szabályozását megtervező Vásárhelyi Pált (1795-1846) megörökítő szobor az ország első mérnökszobra (1905, Mátrai Lajos, ifj.) Szegeden látható. A talapzaton emléktábla mutatja az addigi legnagyobb vízállást, amely 961 cm volt 1970. június 2-án. Ez 154 cm-rel több, mint a várost romba döntő 1879-es árvíznél volt. (Ezt 2006. április 21-én sikerült "felülmúlnia" a folyónak: 1009 cm-es vízállást mértek a Belvárosi híd lábánál lévő vízmércén.)
2006. május 23-án a Felső-Tisza hajózhatósági tervének elkészítését jelentették be, a tanulmány meghatározza majd a folyó 90 kilométeres részén a hajóút kialakításához szükséges beruházásokat.

Földrajz:
A Tisza magyarországi szakasza 597 km hosszú.

Források:
A Tisza két forrásból ered. A Fekete-Tisza és a Fehér-Tisza egymástól légvonalban 53 km-re található. A Tisza forrásának a Fekete-Tisza forrását tekintik, s innen mérik folyónk hosszát is. A Fehér-Tisza forrását a szegedi székhelyű GEO-ENVIRON Környezetvédő Egyesület tagjai több évig kutatták, s 2000-ben felfedezték annak pontos helyét. A forrás környékét megtisztították és táblával látták el.
Ez a folyószakasz Rahótól kb. 1,5 km-re egyesül a Fekete-Tiszával.

Folyása:
A hegyvidéki jellegű Felső-Tisza a Szamos torkolatáig tart. A Közép-Tisza szakasz határait a Szamos, ill. a Maros torkolata adja, s a Maros beömlésétől a Dunáig terjed az Alsó-Tisza.
A Tisza magyarországi szakaszát is három – az előbbivel azonos névvel illetett – részre tagolják. A Felső-Tisza az országhatár és Tokaj, a Közép-Tisza Tokaj és Tiszaug, az Alsó-Tisza megnevezés pedig, a Tiszaug és a déli országhatár közötti szakaszra vonatkozik.
Tisza a Bereg-Szatmári-síkságon lépi át az országhatárt, s medrét heves árvizeivel töltögeti, bár közben kanyarog is. Azt mondhatjuk, kanyarogva feltöltő jellegű. A folyó a hasonlóan kanyarogva feltöltő Szamos betorkollásától a Tokajig terjedő szakaszon – mesterségesen megrövidített medrében – jelentős esésnövekedést nyert: itt már kanyarogva bevágódó jelleggel, élénkebben erodálja partjait. A kanyarulatképződés üteme e szakaszon eléri a Dunáét. A kis esésű Bodrog felvétele után a Tisza ismét módosítja szakaszjellegét, újra a feltöltő jellegű lesz egészen Kisköréig. Bár a szabályozásokkal hossza e szakaszon is jelentősen csökkent, esése pedig növekedett, a Sajó-Hernád által szállított durvább hordalékot csak fokozatosan tudja feldolgozni. A kiskörei duzzasztómű eséstörő hatása tovább fokozza feltöltő tevékenységét.
Kiskörétől lefelé Szegedig a Tisza újra kanyarogva bevágódó jellegű. Ez azért van, mert noha e szakaszon esése a jelentős rövidítések ellenére sem növekedett számottevően, egészen a Maros torkolatáig nem kap érdemi hordalékutánpótlást. (A saját energiájával a mederből kitermelt anyag többnyire finomszemcsés, amelyet még a lassú folyású víz is könnyen magával visz.) Így medre itt fokozatosan kimélyül, és kisvízszintje is csökken (például Csongrádnál több mint 330 cm-rel).
Középvízi mederszélessége 191–236 m között változik. Árvízi víztükre Szegednél mindössze 350 m széles, Tiszadorogmánál viszont eléri a 6,7 km-t.

Torkolat:
A Tisza torkolata Szerbiában van Titel közelében, itt vízhozama már megközelíti a Dunáét. Ennek alapján akár a Dráva nélküli Duna lehetne a Tisza mellékfolyója.
Keletkezésekor, a miocén elején a Tisza torkolata 117 km-rel lejjebb volt, mai helyére a természetes mederváltozások miatt került, s emiatt a folyó öt nagy mellékfolyót veszített.

Mellékfolyók:
A Tisza 962 km-es hosszán számos mellékfolyó vizével gazdagodik. Ezek közül a legnagyobb mellékfolyói, azok torkolatának országa szerint:
Ukrajna    Tarac, Talabor, Nagy-ág, Borzsa, Latorca, Ung
Románia    Visó, Iza
Szlovákia    -
Magyarország    Túr, Szamos, Kraszna, Lónyai-főcsatorna, Keleti-főcsatorna, Bodrog, Sajó, Zagyva, Körösök, Maros
Szerbia    Béga

A Tisza-tó:
Az 1975-ben átadott Kiskörei Víztároló (Kisköre honlapja) nemcsak a vízszint szabályozására szolgál, hanem az aszályos időben igényelt vízpótlást is szolgáltatja. Ezen túl a keletkezett Tisza-tó egyike lett hazánk legnépszerűbb turista-célpontjainak, mivel a hasonló jellegű Balatonnál lényegesen olcsóbb és a zsúfoltság is kisebb. Hossza 27 km, területe 127 km2, átlagos vízmélysége 1,3 m, legmélyebb pontja 17 m. Mintegy 43 km2-nyi sziget is található a tóban.

Közlekedés:
Tisza-hidak:
Ukrajna:
Huszt · Tiszakriva · Nagyszőlős (vasúti) · Nagyszőlős (közúti) · Tiszaújlak
Magyarország:
Kisar–Tivadar · Vásárosnamény · Eperjeske · Záhony (vasúti) · Záhony (közúti) · II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd (Cigánd–Tiszakanyár) · Balsa · Tokaj–Rakamaz (közúti) · Tokaj–Rakamaz (vasúti) · Tiszadob (pontonhíd) · Tiszaújváros · Polgár (M3) · Tiszafüred (vasúti) · Tiszafüred (közúti) · Kisköre (erőmű) · Kisköre (közúti-vasúti) · Szolnok (vasúti) · Szolnoki török kori híd · Szolnok (közúti, belváros) · Szolnok (Tiszavirág, gyalog/kerékpár) · Szolnok (Szent István híd) · Cibakháza · Tiszaug (közúti) · Tiszaug (vasúti) · Csongrád (pontonhíd) · Szentes–Csongrád (vasúti) · Szentes–Csongrád (közúti) · Algyő (vasúti) · Algyő (közúti) · Móra Ferenc híd (M43) · Szeged (Bertalan híd) · Szeged (Belvárosi híd) · Szeged (vasúti)
Szerbia:
Törökkanizsa · Zenta · Tegnap, Ma, Holnap híd (Ada) · Törökbecse (erőmű) · Nagybecskerek · Titel

Kultúra:
A magyarság a Tiszához erősebben kötődik, mint a többi folyóhoz; erre utal, hogy ez a népdalokban és versekben legtöbbször megénekelt folyónk. Gyakran illetik különböző jelzőkkel (pl. szőke, vad, zavaros, kanyargós), és általában egy szeszélyes, de szeretett folyónak tekintik. 1920-ig a „legmagyarabb folyónak” is nevezték, mivel teljes hosszában a történelmi Magyarország területén folyt.
Petőfi Sándor: A Tisza