Tetszik az oldal? Katt ide!
I like the page? Click here!

























AVAST
! Hatékony ingyenes vírusirtó! Letöltéshez kattints az alábbi ikonra!

Hatékony és ingyenes vírusirtó! Töltsd le innen!


Kaparódarazsak (Sphecidae)

Angol nevük: Thread-waisted wasps

<<Előző oldal Következő oldal>>

Rendszertani besorolás:
Ország:     Állatok (Animalia)
Törzs:     Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály:     Rovarok (Insecta)
Rend:     Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Alrend:     Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita)
Öregcsalád:     Méhalkatúak (Apoidea)
Család:     Kaparódarazsak (Sphecidae)
Gyakori lopódarázs (Sceliphron destillatorium)
Gyakori lopódarázs (Sceliphron destillatorium)

Gyakori lopódarázs
(Sceliphron destillatorium)

Homoki hernyóölő (Ammophila sabulosa)
Homoki hernyóölő (Ammophila sabulosa)

Homoki hernyóölő
(Ammophila sabulosa)
Nagy szöcskeölő darázs (Sphex maxillosus)
Nagy szöcskeölő darázs (Sphex maxillosus)

Nagy szöcskeölő darázs
(Sphex maxillosus)
Piroslábú hernyóölő (Ammophila heydeni)
Piroslábú hernyóölő (Ammophila heydeni)

Piroslábú hernyóölő
(Ammophila heydeni)
Szöcskeölő darázs (Sphex ruficinctus)
Szöcskeölő darázs (Sphex ruficinctus)
Szöcskeölő darázs
(Sphex ruficinctus)

A kaparódarazsak (Sphecidae) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének a rovarok osztályának a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe és a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe tartozó család.

Elterjedésük:
A sarkvidék kivételével az északi féltekén megtalálhatók – leginkább a meleg mérsékelt övben. Alpesi faj kevés akad, de a sztyeppeken szép számban előfordulnak. A Földön eddig ismert kaparódarázsfajok száma 8000. Magyarországon 220 fajt mutattak ki.

Megjelenésük:
A kaparódarazsak (ásódarazsak, illetve más néven bányászdarazsak) torpajzsának hátsó széle nem éri el a szárnyak tövét. A fajok színezete igen különböző; egyszínűek és változatos módon tarkázottak is előfordulnak; egyesek színezete kifejezetten feltűnő. Nyeles potrohuk és rendkívül hosszú végtagjaik kecsessé, hajlékonnyá teszik megjelenésüket, de egyes fajoknak a többségtől eltérően ülő potroha van. Szőrzetük annyira gyér, hogy csupaszoknak látszanak. Melltájékuk gyengén fejlett. Hátsó lábszárukon a kültakaró tisztogatását segítő sarkantyú nő.

Legfőbb szervezeti sajátosságuk az ásóméhek hasonló berendezéséhez hasonló ásóláb – elülső lábukon szorosan egymáshoz álló tüskékből kialakult, fésűs lapátjuk van; ezekkel lapátolják a homokszemeket, amikor fészküket építik.

A trópusi fajok nagyobb termetűek a palearktikusaknál.

Életmódjuk:
Többnyire magányosan élő fajok tartoznak ide. Fészkeik a méhek fészkeinél jóval primitívebbek: a fészek rendszerint egyszerű tölcsér, amelyekbe a darázs időnként visszatér. Egyes fajok sárból építenek fészket. A sárfészket kamrákra osztják, bejáratát sokszor kibélelik és elzárják; némely fajok kődarabokat is cipelnek a fészek bejáratához. Több faj fákba rág hosszú járatokat, és oda fészkel. Megesik, hogy több darázs járata találkozik a fában, és ilyenkor az erősebb kiszorítja a gyengébbet. A Chlorioninae alcsalád tagjai költőkamrákat is építenek, és minden petéjüket külön kamrában helyezik el.

A lárvák húsevők, az imágók virágok nektárját nyalogatják. A felnőtt darazsak vadásznak is rovarokra, illetve hernyókra, de nem azért, hogy megegyék őket, hanem fészkükbe hurcolják a megbénított áldozatokat, hogy a kikelő lárváknak legyen tápláléka. Minden kaparódarázs fajnak megvan a maga kedvenc zsákmányállata, amit rendszerint a pontosan az idegdúcba döfött fullánk mérgével tesz mozgásképtelenné.

Amikor a lárva már eleget evett, (jellemzően palack formájú) gubót sző maga köré, és többszöri vedléssel ebben alakul át. A kikelt, fiatal darazsak a nyár derekán párzanak.

Alcsaládok, nemzetségek és nemek:

    Ammophilini alcsalád - André, 1886
        Ammophila
        Eremnophila
        Eremochares
        Hoplammophila
        Parapsammophila
        Podalonia

    Chloriontini alcsalád - Fernald, 1905
        Chlorion

† Mendampulicini alcsalád - Antropov, 2000

        Mendampulex

    Sceliphrini alcsalád - Ashmead, 1899
        Podiina nemzetség - de Saussure, 1892
            Dynatus
            Penepodium
            Podium
            Trigonopsis
        Sceliphrina nemzetség - Ashmead, 1899
            Chalybion
            †Hoplisidia
            Sceliphron

    Sphecini alcsalád - Latreille, 1802
        Prionychina nemzetség - Bohart & Menke, 1963
            Chilosphex
            Palmodes
            Prionyx
        Sphecina nemzetség - Latreille, 1802
            Isodontia
            Isodontia - Sphex
        Stangeellina nemzetség - Bohart & Menke, 1976
            Stangeella

Ismertebb magyarországi fajok:
    piroslábú hernyóölő (Ammophila heydeni)
    homoki hernyóölő (közönséges homoki darázs, Ammophila sabulosa),
    gyakori lopódarázs (Sceliphron destillatorium)
    nagy szöcskeölő darázs (Sphex maxillosus)
    szöcskeölő darázs (Sphex ruficinctus)