Tetszik az oldal? Katt ide!
I like the page? Click here!

























AVAST
! Hatékony ingyenes vírusirtó! Letöltéshez kattints az alábbi ikonra!

Hatékony és ingyenes vírusirtó! Töltsd le innen!


Vörös gém (Ardea purpurea)
Rendszeres fészkelő
Nem fenyegetett. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke: 250.000,- Ft.
Népies nevei: fosgém, fosó gém, barna gém, vasgém, rozsdás gém.
Angol neve: Purple Heron

<<Előző oldal Következő oldal>>

Rendszertani besorolás:
Ország:     Állatok (Animalia)
Törzs:     Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:     Gerincesek (Vertebrata)
Osztály:     Madarak (Aves)
Rend:     Gólyaalakúak (Ciconiiformes)
Család:     Gémfélék (Ardeidae)
Alcsalád:     Gémformák (Ardeinae)
Nem:     Ardea
Faj:       Ardea purpurea
Vörös gém (Ardea purpurea) Purple Heron
Vörös gém (Ardea purpurea)

Vörös gém (Ardea purpurea)
Vörös gém a fészkén
Vörös gém a fészkén

Vörös gém a fészkén
Vörös gém pár a fiókáival
Vörös gém pár a fiókáival

Vörös gém pár a fiókáival
Vörös gém fiókák
Vörös gém fiókák

Vörös gém fiókák
Vörös gém zsákmányával
Vörös gém zsákmányával

Vörös gém zsákmányával
Vörös gém röpképe
Vörös gém röpképe

Vörös gém röpképe
♫ A vörös gém hangja ♫

A vörös gém (Ardea purpurea) a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába tartozó nagyméretű gázlómadár.

Elterjedése:
A vörös gém a mérsékelt és a trópusi éghajlati övezetek lakója, így Dél-Európa, Dél-Ázsia és Afrika területén fordul elő. Az európai példányok a telet Afrikában töltik.
A fajjal sekély édesvizek, mocsarak, nagy kiterjedésű nádasok, szikes rétek környékén találkozhatunk.

Alfajai:
Ardea purpurea purpurea (Linnaeus, 1766) – Európa, Délnyugat-Ázsia és Afrika
Ardea purpurea bournei (de Naurois, 1966) – Zöld-foki szigetek
Ardea purpurea madagascariensis (Oort, 1910) – Madagaszkár
Ardea purpurea manilensis (Meyen, 1834) – Ázsia, Pakisztántól a Fülöp-szigetekig és északra Szibériáig

Megjelenése:
Nevét az ivarérett példányok fekete csíkokkal tarkított vörösesbarna nyaki tollazatáról és gesztenyeszínű begyéről nyerte el. Ezen túl azonban meglehetősen sötét színű madarak: a kifejlett állatok hasa és fejteteje, illetve az innen induló kettős bóbita fekete, hátuk és szárnyaik pedig egyöntetű szürkék. A fiatal egyedek majdhogynem egyszínűek, tollazatuk a kis fekete „sapkát” kivéve fakó homokbarna.
A vörös gém jóval karcsúbb rokonánál, a gyakori szürke gémnél, csőre és nyaka pedig vékonyabb és hosszabb. A madár átlagos testhossza 78-90 centiméter között mozog, míg szárnyfesztávolsága elérheti a 120-150 centimétert is. A nemek egyformák, bár a hímek némileg nagyobbak: átlagos testtömegük 0,6-1,2 kilogramm míg a tojók csak 0,5-1,1 kilogrammot nyomnak.

Életmódja:
A nap nagy részét a sekély vízben mozdulatlanul állva tölti, várva, hogy felbukkanjon a zsákmány, amire villámgyorsan lecsaphat. Elsősorban rovarokkal, halakkal, kétéltűekkel táplálkozik. A szürke gémhez viszonyítva félénk, a sűrűbb nádasokat kedveli.
Röpte a gémfélékre jellemző. Nyakát mélyen begörbíti S-alakban, fejét lefelé tartja, hosszú, hátrafelé kinyújtott karcsú lábai pedig hosszan túlnyúlnak farkán. Alapvetően csendes madár, ritkán hallható hangadása a szürke géméhez hasonló, bár magasabb hangfekvésű recsegő kiáltás, egy-egy hangos, rezgő „krank”. Felszálláskor és a fészken ülve „kar-kar-kar” kiáltást hallat.
A mérsékelt éghajlati övben hosszútávú vonuló madár, kora ősszel indul Afrikába, majd tavasszal tér vissza fészkelni Európába.

Szaporodása:
Ez a gémfaj kis létszámú telepeket alkot, de nem elsősorban fákon, hanem nádasokban építi fel főleg nádszálakból készült, magas peremű fészkét, amelynek környékét vehemensen védelmezi a betolakodókkal szemben. A párzási időszakban a kifejlett példányok tollazata világosabb, színesebb lesz. A párzást különféle pózokból álló násztánc előzi meg. Az évi egy fészekalj 4-6 tojásból áll, amik 25-28 nap múltán kelnek ki. A fiókák 55-65 nap múltán repülnek ki, addig mindkét szülő táplálja őket.

Kárpát-medencei előfordulása:
 A vörös gém rendszeres fészkelő a Kárpát-medencében.
Magyarországon az állomány 900-1.500 pár közé tehető. Elsősorban a Tisza-tó és a Felső-Tisza nagy nádasaiban gyakori, de a Körösök és a Duna alföldi szakasza mentén is gyakori. A Dunántúlon elsősorban a Kis-Balaton és a Fertő környékén koncentrálódik az állomány.

Védettsége:
A vörös gém világléptékben nem veszélyeztetett faj a Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint. Európában más a helyzet a zavartalan vizes élőhelyek visszaszorulása miatt. Itteni léptékben sebezhető a faj, SPEC értékelése 3-as (az európai állomány kedvezőtlen státusban van, de a teljes állomány zöme nem Európában fordul elő). Magyarországon fokozottan védett.