Tetszik az oldal? Katt ide!
I like the page? Click here!

























AVAST
! Hatékony ingyenes vírusirtó! Letöltéshez kattints az alábbi ikonra!

Hatékony és ingyenes vírusirtó! Töltsd le innen!


Nagy kócsag (Egretta alba)
Alkalmi fészkelő
Nem fenyegetett. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke: 100.000,- Ft.
Népies nevei: lovas kócsag, fehér gém, török kócsag, lábas kócsag; páva kócsag, fehér fosgém, kolcsag, kótyag.
Angol neve: Great Egret, Common Egret, Large Egret, Great White Heron

<<Előző oldal Következő oldal>>

Rendszertani besorolás:
Ország:     Állatok (Animalia)
Törzs:     Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:     Gerincesek (Vertebrata)
Osztály:     Madarak (Aves)
Rend:     Gólyaalakúak (Ciconiiformes)
Család:     Gémfélék (Ardeidae)
Alcsalád:     Gémformák (Ardeinae)
Nem:     Egretta
Faj:       Egretta alba
Nagy kócsag (Egretta alba) Great Egret, Common Egret, Large Egret, Great White Heron
Nagy kócsag (Egretta alba)

Nagy kócsag (Egretta alba)
Nagy kócsag pár a fészkén
Nagy kócsag pár a fészkén

Nagy kócsag pár a fészkén
Nagy kócsag a fészkén tojásaival
Nagy kócsag a fészkén tojásaival

Nagy kócsag a fészkén tojásaival
Nagy kócsag fészke és tojásai
Nagy kócsag fészke és tojásai

Nagy kócsag fészke és tojásai
Nagy kócsag a fiókáival
Nagy kócsag a fiókáival

Nagy kócsag a fiókáival
Fiókáit etető nagy kócsag
Fiókáit etető nagy kócsag

Fiókáit etető
nagy kócsag
Nagy kócsag fiókák a fészkükben
Nagy kócsag fiókák a fészkükben

Nagy kócsag fiókák a fészkükben
Vadászó nagy kócsag
Vadászó nagy kócsag

Vadászó nagy kócsag
Nagy kócsag zsákmányával
Nagy kócsag zsákmányával

Nagy kócsag zsákmányával
Nagy kócsag zsákmányával
Nagy kócsag zsákmányával

Nagy kócsag zsákmányával
Nagy kócsag röpképe
Nagy kócsag röpképe

Nagy kócsag röpképe



♫ A nagy kócsag hangja ♫

A nagy kócsag (Egretta alba; más néven Ardea alba vagy Casmerodius albus) a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába tartozó gázlómadár. A hófehér gémfélék legnagyobb képviselője. Régies neve nemes kócsag. A magyar természetvédelem címermadara.

Előfordulása:
A világ nagy részén – Észak-Amerikában (Egretta alba egretta), Afrikában (Egretta alba melanorhynchos), Ázsiában és Ausztráliában (Egretta alba modesta), valamint ritkábban Dél-Európában (Egretta alba alba) is előfordul.

Megjelenése:
Testhossza 85-102 centiméter, szárnyfesztávolsága a 140-170 centimétert is eléri. A nemek hasonlóak, bár tömegét tekintve a hím kissé nagyobb, 1.030 gramm körüli, míg a tojó mintegy 960 grammot nyom.
A nagy kócsag tollazata kikelésétől fogva fehér, költési időn kívül csőre sárga, lába barna, arcbőre zöldes. Nászruhája szintén fehér, ám sok gémfélével ellentétben nincs bóbitája, helyette hosszú, fátyolos szárnytollai nőnek; ilyenkor csőre rózsaszínes, pirosas, később fekete (olykor sárga tővel), arcbőre élénkzöld, lába pedig fekete.

Életmódja:
A nagyobb termetű, társas gázlómadarak közé tartozik. Élőhelyét sziki és nádas mocsarak, brakkvizes lagúnák, árterek képezik. Halakat, kétéltűeket, vízirovarokat, kisemlősöket fogyaszt a többi gémféléhez hasonló, kivárásra és villámgyors lecsapásra épülő vadászstratégiájával. Alapvetően magányosan táplálkozik, bár nagy bőség esetén több példány is összeverődhet.
Rövidtávon vonuló madár, hazánkban februártól novemberig figyelhetjük meg. Az állomány egy része rendszeresen áttelel; az utóbbi időben mind többen. A magyar példányok a Mediterráneum vidéken telelnek.
Röpte jellegzetes, a többi gémféléhez hasonló: hátranyújtja lábát, nyakát S alakban hátragörbíti, s lassú, nehézkes szárnycsapásokkal halad a levegőben. Hangja a többi gémféléhez képest kevésbé érdes, nyers.

Szaporodása:
A gémfélék többségéhez hasonlóan költőtelepeket alkot, többnyire földközelben a nádasban, de olykor fákon is. A kolóniák akár 50 párból is állhatnak, olykor egyéb gémfélék is csatlakozhatnak. Átlagosan egy méter átmérőjű fészkét avas nádból építi, bár olykor az előző évi fészket is kicsinosíthatja. A párzásra nem sokkal a hazatérés után,február-március során sor kerül, amit látványos udvarlási ceremónia előz meg, melynek keretében a hím mutogatja megnyúlt dísztollait.
A nagy kócsag évente csak egyszer költ. Egy alkalommal 3-4 kékeszöld tojást rak, melyeken 24-26 napig ül a két szülő felváltva. A fiókák fehér pehelytollakkal jönnek a világra, a fészket csak 34-35 nap után hagyják el.

Kárpát-medencei előfordulása:
Európa területén belül Magyarország a faj egyik legjelentősebb előfordulási helye. A nagy kócsagok magyarországi állománya növekvő, 1.800-3.000 költő pár közé tehető. Elsősorban a Tisza-tó, és a Kis-Balaton vidékén nádasokban és ártéri erdőkben rendszeresen fészkelnek nagyobb telepekben is, de gyérebb állománnyal a Tisza mentén, a Velencei- és Fertőnél is találkozhatunk. (Ez utóbbi az osztrák résszel együttvéve viszont már jelentős gócnak tekinthető.) Az Északi- és a Dunántúli-középhegységben, valamint Magyarország déli és keleti régióiban ritkának mondható. Ez azonban nem volt mindig így. A negyvenes, ötvenes években még csak két telep volt az országban, a Kis-Balaton és a Velencei-tó nádrengetegében. Ennyi maradt, a hajdan bizonyára sokkal nagyobb fészkelő állományból, amely felett a folyószabályozások, a mocsarak lecsapolása, és a dísztollaik miatt történő vadászat kongatták meg a vészharangot. Jellemző, hogy a múlt század elején, külön kócsagőrt alkalmaztak, melynek feladata az volt, hogy a töredékére zsugorodott állományt megvédje. Majd a hetvenes években a hazai nagy kócsag populáció nagy fejlődésnek indult. 1996-ban végzett számláláskor 1.425 pár fészkelt Magyarországon.

Védettsége:
A kócsagállományt a 19. században tizedelte meg a kócsagtoll viselésének divatja, azóta az állomány regenerálódik. A brit Királyi Madárvédelmi Egyesület , mely ma Európa legnagyobb közhasznú természetvédelmi szervezete, 1889-ben alapvetően a kócsagirtás (pontosabban a dísztollkereskedelem) megfékezésére jött létre.
Vönöczky Schenk Jakab a hágai madárkongresszuson felolvasott dolgozata nyomán a védelem érdekében gyűjtés indult Hollandiában, de német és angol területeken is, sőt még hazánkból is befolyt egy kisebb összeg. Így lehetett felfogadni az első magyar természetvédelmi őrt, egy kócsagőrt a Kisbalatonon.
Bár Magyarországon az állomány növekvő, a nagy kócsag, a magyar természetvédelem szimbóluma fokozott védettséget élvez. Állománya európai léptékben is stabil, ezért nem került fel a SPEC listára.