Tetszik az oldal? Katt ide!
I like the page? Click here!

























AVAST
! Hatékony ingyenes vírusirtó! Letöltéshez kattints az alábbi ikonra!

Hatékony és ingyenes vírusirtó! Töltsd le innen!


Mocsári teknős (Emys orbicularis)

Mérsékelten veszélyeztetett. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke: 50.000,- Ft.
Angol neve: European pond turtle

<<Előző oldal Következő oldal>>

Rendszertani besorolás:
Ország:     Állatok (Animalia)
Törzs:     Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály:     Hüllők (Reptilia)
Rend:     Teknősök (Testitudines)
Család:     Mocsáriteknős-félék (Emydidae)
Alcsalád:     Emydinae
Nem:     Emys
Faj:       Emys orbicularis
Mocsári teknős (Emys orbicularis) hím 
Mocsári teknős (Emys orbicularis) hím

Mocsári teknős (Emys orbicularis) hím
Mocsári teknős (Emys orbicularis) nőstény 
Mocsári teknős nőstény

Mocsári teknős nőstény
Napozó mocsári teknősök 
Napozó mocsári teknősök

Napozó mocsári teknősök
Táplálkozó mocsári teknős 
Táplálkozó mocsári teknős

Táplálkozó mocsári teknős
A tojásait lerakó nőstény 
A tojásait lerakó nőstény

A tojásait lerakó nőstény
Mocsári teknős tojásai és egy kikelő példány 
Mocsári teknős tojásai és egy kikelő példány

Mocsári teknős tojásai és egy kikelő példány
Egy éppen kikelő mocsári teknős 
Egy éppen kikelő mocsári teknős

Egy éppen kikelő mocsári teknős
A természetben így bújik elő a frissen kikelt mocsári teknős 
A természetben így bújik elő a frissen kikelt mocsári teknős

A természetben így bújik elő a frissen kikelt mocsári teknős
Egy fiatal mocsári teknős 
Egy fiatal mocsári teknős

Egy fiatal mocsári teknős

A mocsári teknős (Emys orbicularis) a teknősök (Testitudines) osztályába és a mocsáriteknős-félék (Emydidae) családjába tartozó faj.
Egy eurázsiai elterjedésű állatfaj, Magyarország egyetlen őshonos teknősféléje, amely azonban komoly veszélynek van kitéve a számos helyen betelepített vörösfülű ékszerteknős térhódítása következtében.

Előfordulása:
A mocsári teknős Dél- és Kelet-Európa nagy részén, Marokkóban, a Fekete-tenger anatóliai partvidéke mentén, a Kaszpi-tenger vidékén, keleten egészen az Aral-tóig előfordul. Kedveli a sekély, iszapos síkvidéki állóvizeket. Európában ez a legészakibb, nagy területen elterjedt teknősfaj; a teknősök egyetlen, a Kárpát-medencében is honos faja.
Magyarországon elsősorban a síkvidékek iszapos álló- vagy lassan folydogáló vizeiben él. Kedveli a napsütötte, sűrűn benőtt erdei tavakat és a ligeterdőkkel szegélyezett holtágakat. Csak víz közelében él meg.

Megjelenése:
A faj ovális, hátrafelé szélesedő, legfeljebb 20 centiméter hosszú hátpáncélja és bőre zöldes- vagy barnásfekete, amit sárga vagy sárgásfehér pettyek és/vagy csíkok tarkítanak. A világosbarna haspáncélt gyakran sötét foltok tarkítják – a hímeké homorú, a nőstényeké lapos. A pajzsoknak szegélye olykor fekete. Hátpáncélján (a fiatalabb egyedeket kivéve) nincs taraj. A hímek szivárványhártyája vörösesbarna vagy narancsszínű, a nőstényeké fehér vagy sárgás.

Életmódja:
Márciustól októberig-novemberig főleg a reggeli és az esti órákban aktív. Telelni az iszapba vagy a parti fövenybe ássa be magát – ha erre nincs mód, a jégpáncél alatt kerül nyugalmi állapotba. Az életfenntartáshoz szükséges oxigént szája és garatja nyálkahártyáján, illetve a végbélzacskók hajszálerein szívja fel. Az időjárástól függően március-áprilisban aktiválódik.
Májusban párzik; a nőstény június-július elején rakja le 4–5 centiméter hosszú, 7–8 centiméteres átmérőjű tojásait a homokos parton ásott, 8–10 centiméter mély gödörbe. A fiatalok szeptember elején, vagy (ha a nyár nem volt elég meleg) a következő tavasszal kelnek ki, és azonnal megindulnak a víz felé.
Szeret a vízből kiálló tuskókon, köveken pihenni. Nagyon jól úszik.
Nyáron csak a tojásrakó nőstények távolodnak el a víztől, különben legfeljebb a partig, vagy valamilyen vízből kiemelkedő tárgyra merészkednek ki. Táplálékuk is vízi eredetű: különféle ízeltlábúak, kétéltűek, puhatestűek és férgek kifejlett és lárvaállapotú egyedeit, dögöket fogyaszt. A halak közül csak a beteg példányokat képes elfogni. A zsákmányt éles csőrkáváik segítségével darabolják fel.

Védettsége:
A mocsári teknőst szerte Európában visszaszorítja a gyorsan terjeszkedő vetélytársa, a vörösfülű ékszerteknős. Állományát csökkenti a vizes élőhelyek szennyezése és pusztulása is. A kifejlett példányokat páncéljuk védi, de a kicsinyeket és a tojásokat sokszor felfalják a ragadozók.
A magyarországi teknősállomány egyelőre stabil, de elkezdték felmérését, hogy adott esetben hatékonyan védhessék. Mint minden kétéltű és hüllő, Magyarországon ez a faj is védett.